
Egy évem ment rá arra, hogy leteszteljem a társkeresőket, ami azt is jelenti, hogy nem két napot töltöttem el ezeken a platformokon. Nem láttam értelmét annak, hogy csak felületesen vizsgáljam a működésüket vagy a hibáikat – nekem fontos volt, hogy kialakuljon egy olyan kép, ami túlmutat a felszínes tapasztalaton.
Ezzel együtt egyre többször kapom meg a kérdést: ha ennyi visszaélés, csalás és manipuláció történik online, akkor a társkeresők miért nem tesznek többet? Miért nem edukálnak, figyelmeztetnek, védenek? Hiszen az egész ott kezdődik: egy alkalmazásban, egy profillal, egy üzenettel. Természetesen vannak kivételek, amelyek például automatikusan figyelmeztetnek, ha valaki telefonszámot küld egy üzenetben – de sajnos a többség nem tesz ilyen „gesztust”.
A válasz sajnos egyszerű: mert nem érdekük. Vagy legalábbis nem ez az elsődleges érdekük.
A legtöbb társkereső applikáció gazdasági modellre épül. Ez azt jelenti, hogy akkor járnak jól, ha minél többen, minél tovább használják az alkalmazást. Ha hamar megtalálod a párod, az neked jó – nekik kevésbé. Ha viszont folyamatosan keresel, vissza-visszatérsz, költesz „boost”-ra, „szuperlájkra”, prémium funkciókra, az nekik pénz, vagyis haszon. Ez az ő üzleti fogásuk – ez tartja benned a reményt.
És itt még nem is beszéltünk az AI megjelenéséről, annak használatáról és nyilvános jelenlétéről ezeken a felületeken. Rengeteg AI-profillal beszélgettem – volt, akiről azonnal tudtam, hogy nem valós, de sok esetben csak bizonyos kérdések után derült ki, hogy mesterséges intelligenciával van dolgom. Sok helyen lehet jelenteni profilokat, de a legtöbb esetben nem kérdezik meg, miért jelented, és egyetlen platformon sem láttam még olyan opciót, hogy „AI-profil gyanúja miatt” jelentem. Érdekes, nem?
Ebben a rendszerben az edukáció, a figyelmeztetés, a tudatosítás nem mindig kifizetődő. Sőt: ha túl sokat beszélnek a veszélyekről, a felhasználó nem fogja magát biztonságban érezni. Lemondja az előfizetést, vagy nem regisztrál egyáltalán – hiszen elkezd félni.
Nem a félelemkeltés a cél, hanem az, hogy védelmi mechanizmusokat alakítsunk ki azokban, akik ezeket a felületeket használják. Hiszen a saját biztonságukért is fizetnek, amikor egy ilyen szolgáltatást igénybe vesznek – szerintem! Mert azt az érzetet keltik ezek a platformok, hogy biztonságos közegben vagy, miközben párt keresőként épp egy érzékeny, nyitott állapotban adod ki magad annak a bizonyos húspiacnak. Akármennyire is rosszul hangzik.
Gyakran hallom azt is, hogy „de hát mi köze van a platformnak ahhoz, hogy két ember miről beszél egymással?” Ez a szemlélet éppen olyan, mintha egy vendéglő azt mondaná: mi csak asztalt adunk, az már nem a mi dolgunk, ha az egyik vendég szándékosan átveri a másikat, vagy visszaél a bizalmával.
Pedig de.
A platform felelős azért a térért, amit létrehoz – főleg olyan emberek számára, akik éppen egy érzékenyebb életszakaszban vannak. És ezt a csalók pontosan tudják – játszótérként használják ezeket a felületeket, miközben emberekkel játszanak.
Ha a platform adja a felületet, akkor legalább minimális szinten kötelessége lenne edukálni, segíteni, fellépni, amikor baj van. Legalább egy kicsit magára vállalni a felelősséget.
A valóság ezzel szemben az, hogy sok társkereső csak utólag, jelentés alapján vizsgálja ki a csalókat. Azt is csak akkor, ha a rendőrség vagy a kibervédelmi intézet „rájuk töri azt a bizonyos ajtót” – adatvédelemre hivatkozva. Nálam ugye pontosan ez történt – és addigra már késő volt. A profilt törölték, az IP-cím pedig már nem volt elérhető.
Nincs beépített edukációs rendszer, nincs élő figyelmeztetés, nincs megelőzés. Csak etikai kódexek vannak, amelyek nem tartanak lépést a technológia fejlődésével. Ez pedig éppen azokat hagyja védelem nélkül, akik a leginkább ki vannak téve az érzelmi manipulációnak. Természetesen vannak kivételek – de a tapasztalataim szerint ezek inkább nemzetközi platformokon tapasztalhatók.
Az AlertInsight.ch-nál mi hiszünk abban, hogy a tudás hatalom – és a tudás megosztása elengedhetetlen ebben a mai, gyorsuló világban. Ezért edukálunk, ezért beszélünk ezekről, és ezért nem hallgatunk, amikor valakit elér egy átverés.
Mert ha a platformok nem vállalják ezt a szerepet, akkor valakinek meg kell tennie helyettük – mert az online tér nem játszótér!
Ada










