Átvertek. Engem. A neten. Na de mi ez az egész?  –
Avagy átverés az online munka világában

Téged csak a lehetetlen dolgok érdekelnek – mondta mindig az én édes jó apám.

Ezzel a mondattal kezdtem az én átverésemről szóló történetet 2024 decemberében, a LinkedIn-en. Rengetegen elolvasták, kaptam sok véleményt, kommentet – a nagy részüket privátban persze. Most mondhatnám (írhatnám), hogy mennyire klassz, hogy hatásosan tértem vissza a LinkedIn-re, de azért nem ilyen egyszerű ez a történet.

Mert egyfelől ott a szégyen. A düh, a harag, hogy engem is meg lehet vezetni, hogy be lehet húzni a csőbe, hogy át lehet vágni. És persze ott van az is, hogy miért történt és mit tanulhatok belőle. (Ezt azért megelőzi a sokk, a düh, a csalódottság, a bánat, valamint ezek kombinációja adott esetekben.)

Érdekesen működik az ember. Amíg nem találkozik ezzel a jelenséggel személyesen, mármint húsba vágóan személyesen, nem hiszi el, hogy megtörténhet.

Pedig de.

És Veled Is.

Bármikor.

Ezért írtam meg Neked azt, hogy velem mi történt.

Az én sztorim

December elején gondoltam egy nagyot és egy amerikai (?) cég megkeresésére (Facebook Messenger – legyen ez az első red flag) fordítási munkába kezdtem. Brutális hosszúságú angol nyelvű szakmai szöveget kellett lefordítani, ugyanabba a nem egyszerű formátumba visszarakni – mindezt egy hétvége alatt. Igen, ígértek pénzt, nem is keveset. (Ide írom Neked, hogy lásd itt is: második red flag – szinte irreálisan sok pénz és nagyon rövid határidő.)

Az ember nyilván esendő, főleg, ha szüksége van pénzre, márpedig általában van. Meg kell, hogy mondjam, hogy némileg perfekcionistaként engem azonban vonzott az a lehetőség is, hogy megmutassam, mire vagyok képes.

Nagyon büszke voltam arra, hogy megcsináltam, amit elvártak. Majdnem nyolcvan oldalt fordítottam le, sok AI segítséggel, a végén lektoráltam természetesen. Itt is megjegyezném, hogy volt mit, de kész lettem. Kifejezetten igényes, szabatos magyarsággal megírt, tökéletesen szerkesztett anyagot küldtem vissza, a formátumot tartva. Ami igaz az igaz: péntek estétől vasárnap estéig pár órát aludtam. Ettől persze nem voltam túl jól, de bizonyítani akartam.

A történet most kezdődik igazán. Miután elfogadták a munkámat és örömmel értesítettek erről (öt perc múlva küldték az erről szóló e-mailt, harmadik irtóztatóan nagy red flag – mégis hogyan ellenőriztek le egy nyolcvan oldalas dokumentumot öt perc alatt???), nos, itt kezdődött el a pénzkéregetés – mégpedig nem középiskolás fokon.

Ugye érted? Negyedik red flag: pénzt kértek tőlem, aki dolgozott, ahelyett, hogy fizettek volna a munkámért.

A szomorú, ám annál tanulságosabb helyzet pedig az, hogy én, aki online térben dolgozom évek óta, fizettem, mint a katonatiszt.

Nyilván ezen a ponton megkérded, hogy na de miért? Ha láttam ezeket a figyelmeztető jeleket, miért hagytam őket figyelmen kívül? Igen, mindegyiket láttam, és nem, nem akartam értelmezni őket. Nem akartam észrevenni.  Igen, biztos voltam abban, hogy én leszek a kivétel, akivel ez nem történhet meg.

Persze, hogy megtörtént. Kértek tőlem pénzt az utalás megvalósulásához, a pénznemek közti váltáshoz (!), aztán egy állítólagos bankhoz utalták a pénzem (állítólag amerikai bank, oldal: https://citycb.org, az oldal fake, ahol csináltak nekem egy bankszámlát, amire elutaltak mindent, de sajnos abból ők nem tudták levonni ezeket az összegeket). Itt még levettek két utalásra, két kód miatt, amik nélkül nem tudtam intézni tranzakciót az állítólagos bankszámlámról a magyarországi számlámra. Nos, azokkal sem tudtam. Szemmel jól látható összeggel lettem szegényebb, amikor hirtelen valami miatt magamhoz tértem. Azt hiszem az volt a végső pont, amikor egy újabb összeget kértek, és ez már pofátlan kategória volt (nem mintha a tőlem összesen kicsalt pénz teljes összege nem lenne az).

Nemet mondtam az újabb felvetésre, miszerint fizessek a brókerüknek éves díjat, vagy mit, és felnyomtam a tranzakciókat a PayPalnál, a bankomnál, a kártyámat letiltattam. Valami nagyon erősen bekapcsolt bennem, ami túlmutat azon, hogy a józan eszemet végre elkezdtem használni.

A lényeg, hogy megálltam. De akkor már megtörtént.

Átvertek.

Tanulságok  – és a hogyan tovább

És hogy mi történt azóta?

Megírtam a sztorimat, elkezdtek követni, sokat beszélgetek erről azóta is, elkezdtem kutatni, okosodni, és sok mindent találtam ezzel kapcsolatban.

A PayPal egyébként a négy tranzakcióból kettő esetében visszautalta a pénzemet, egyet nem tudott, egyet pedig nem nekem ítélt, és nem adott több fellebbezési lehetőséget. Erről is majd fogok Nektek írni valószínűleg blogcikket is.

A másik, ami nem kevésbé lényeges, sőt, most itt a legfontosabb, hogy két barátnőm is átküldte nekem Ada oldalát szinte napokon belül, hogy nézzem meg, mit találtak. Kommenteltem, Ada írt nekem – és a többi már, ahogy mondani szokták – történelem.

Átvertek, lenyúltak – de itt vagyok és én lettem az AlertInsight.ch egyik nagykövete.

Azon fogok dolgozni, hogy a lehető legtöbb emberhez eljussunk és a lehető legtöbb segítséget megadjuk ahhoz, hogy Veled ez ne történhessen meg.

Soha.

A RED FLAG-EK MÉG EGYSZER

• munka ajánlása Facebook Messengeren
• irreálisan magas összeg ajánlása nagyon rövid határidővel
• a munka „ellenőrzése” pár perc alatt
• a munka befejezése után Neked kell utalnod, másként nem tudják küldeni a pénzedet

ÉS MÉG RED FLAG

• gmail-es címről érkező állítólag hivatalos levelek (tudom, hogy ezt már százszor láttad leírva, de ide is ideírom, mert nálam is ez volt)
• mindenre van azonnali megoldási javaslat
• nagyon, szinte túláradóan segítőkészek és barátkoznak is
• gyorsan kell cselekedned, amikor arról van szó, hogy utalj, erősen elkezdenek sürgetni