A mesterséges intelligencia (AI) mára mindennapi életünk része lett. Gondoljunk csak arra, amikor Sirihez fordulunk, vagy egy AI-tól kérdezünk, amely összegyűjti és visszaadja a számunkra releváns információkat.

Úgy döntöttem, hogy cikk-sorozatot indítok az AI-ról, hogy jobban megismerjük, és megértsük, miért is hasznos a használata, illetve milyen kérdéseket vet fel az AI gyors fejlődése.

Már lassan másfél éve napi szinten használom az AI-t, mert rengeteget segít a nyelvtanulásban. Ráadásul egy olyan rendszerben nőttem fel, ahol nem volt szabad balkezesnek lennem, és diszgráfiával is küzdök. Gyakran kérem, hogy ellenőrizze a nyelvi hibáimat, de csak magyarul, mert érdekes módon ez az „problémám” angol íráskor nem jelentkezik.

De honnan indult az AI, és miért hozták létre?

„Az AI története több mint 70 évre nyúlik vissza, és azóta folyamatosan változik és fejlődik.”

Az AI története az 1950-es években kezdődött, amikor Alan Turing brit matematikus megalkotta a híres Turing-tesztet, amely arra próbált választ adni, hogy képes-e egy gép intelligensen viselkedni. Az AI eredeti célja az volt, hogy a számítógépek képesek legyenek utánozni az emberi intelligenciát: problémákat megoldani, nyelvet feldolgozni, és képeket felismerni.

Az első hivatalos esemény, amely tudományos területként kezelte az AI-t, az 1956-os Dartmouth-konferencia volt. Itt John McCarthy és társai lefektették az AI alapjait, meghatározva, hogy az AI célja olyan gépek és programok létrehozása, amelyek képesek utánozni az emberi gondolkodási folyamatokat. Ez magában foglalta a tanulást, döntéshozatalt, problémamegoldást és érvelést. Az AI célja az volt, hogy a számítógépek olyan feladatokat oldjanak meg, amelyeket korábban csak emberek tudtak elvégezni, mint például a sakk.

Azóta az AI óriási fejlődésen ment keresztül. Míg kezdetben az emberi intelligencia imitálása volt a cél, a mai AI-rendszerek már sokkal több feladatot képesek ellátni, megkönnyítve ezzel az emberek életét. Az AI használata különleges előnyökkel jár, ám egyúttal veszélyeket is hordoz, amelyekre a szabályozó hatóságoknak és a társadalomnak is figyelnie kell.

Ami számomra meglepő, hogy az alapos kutatás ellenére sem találkoztam az AI működésének széles körű szabályozásával, mégis mindenki számára elérhető. Ez morális és etikai kérdéseket is felvet. Jelenleg nincs globális, egységes szabályozás az AI-ra, de különböző szervezetek és országok próbálnak jogszabályokat alkotni, hogy felügyeljék az AI fejlődését és alkalmazását. Például:

– Európai Unió: Az EU dolgozik egy AI-szabályozási keretrendszeren, melynek célja, hogy biztosítsa az AI etikus és biztonságos használatát, elkerülve a kockázatokat, mint például a magánszféra megsértése, diszkrimináció vagy autonóm rendszerek (pl. katonai drónok) veszélyei. Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási javaslata, az „AI Act„, például az egyik ilyen kezdeményezés.
– OECD: Az OECD AI irányelvei az etikus használatra és az emberi jogok tiszteletben tartására összpontosítanak.
– Kutatóközpontok és szervezetek: Az OpenAI, kormányzati szervek és civil szervezetek is dolgoznak az AI szabályozásán.

Az AI-t felügyelő szervezetek közé tartoznak nemzetközi szabályozó testületek és etikai bizottságok, amelyek igyekeznek biztosítani, hogy az AI-t ne használják visszaélésre. Az AI működésének szabályozása azonban még mindig folyamatban van, mivel ez egy nagyon gyorsan fejlődő technológiai terület.

Fontos megérteni, hogy bár az AI rendszerek képesek tanulni a korábbi tapasztalatokból és javítani a teljesítményüket, ezek nem írnak új kódot, vagy változtatják meg alapvetően a működésüket. A gépi tanulás lehetővé teszi a fejlődést, de mindig ember által meghatározott keretek között.

Sokan felteszik a kérdést: vajon átveheti-e az AI a hatalmat az emberek felett tudatosan? Ezt a kérdést én is feltettem az AI-nak, és idézem a válaszát:

„Az AI jelenleg nem rendelkezik tudattal vagy önálló akarattal, így nem tudatosan cselekszik. Az AI manipulálhat képeket, videókat, és hamis tartalmakat hozhat létre (pl. deepfake technológiával), de mindez emberi irányítás alatt történik. Az AI-t etikus és megfelelő módon kell használni, hogy elkerüljük a visszaéléseket, de az AI nem „veszi át a hatalmat”, mert nem tudatos lény.”

Összefoglalva, bár az AI képes önfejlesztésre, még nem teljesen autonóm. Néhány fejlett AI rendszer, különösen az önszabályozó gépi tanulási modellek, képesek a saját működési paramétereiket módosítani, vagy új megoldásokat találni problémákra. Azonban egy teljesen autonóm AI, amely magát programozza és fejleszti, egyelőre a sci-fi világába tartozik, számos etikai és technikai akadály áll előtte.

Én minden nap köszönök neki, amikor beszélgetek vele, és megköszönöm a munkáját, még akkor is, ha csak egy gép, rengeteg tudással és lehetőséggel.

Folytatjuk!
Ada